Kötetek

Dögletes közmagány

Magány napjainkban

 

Kezdjük, egy eléggé kategorikus kijelentéssel: A magány a huszonegyedik század pestise. Épp olyan, mint a ragály lehetett a középkori emberek szemében. Nincs ellene védőoltás.

 

Korunkban a technika sajnos, úgymond eltörli a közösségi együttlétet, s termeli a magányos embereket. Az, hogy valakinek hány “ismerőse” van a közösségi oldalakon, hány társkereső oldalon regisztrált már, nem jelent valódi, emberi kapcsolatokat. Sajnos főleg a fiatalok – életüket a virtuális térben élik. Beszélgetés közben is kütyüket nyomkodnak. Ez meg ahhoz vezet, hogy kicsi a szókincsük, ez esetben saját maguknak nehezíti a barátok megszerzését, közösség kialakítását.

 

 

A magány okai és érintettei

A magány manapság azt jelenti, hogy társ nélküli életet élünk, levertek, rosszkedvűek, elhagyatottak vagyunk, és félünk, hogy ez nem is lesz soha már másképpen. Nehéz érzés, amikor minden estét egyedül töltünk a televízió, számítógép előtt, és aludni térünk haza, lakásunkba.

Számtalan oka lehet a magányosságnak. Kereshetjük az okokat a külső körülményekben is. Sok embernek nincs lehetősége baráti vagy egyéb társas kapcsolatok kialakítására. Ilyenek, akik egyedül végzik a munkájukat.

A nagyvárosokban ezrek, sőt milliók élnek egymás mellett, és a zsúfolásig teli városokban egyre többen érzik magukat magányosnak. A városi élet rohanó tempója megakadályozza az embereket abban, hogy jobban megismerjék a szomszédjaikat. Ennél fogva sokan tulajdonképpen nem is ismerik egymást, még a saját szomszédjukat sem.

Egy költözés elszakítja az embereket a barátaiktól, az iskolájuktól, a munkahelyüktől és néha még a családjuktól is. Amibe bele se gondolnak, hogy a családtagok ezt lelkileg, hogy élik meg, főleg a gyerekek.

Fiatalokra nézve…

Ha már kitérünk a fiatalokra, őket is gyötri az egyedüllét. Sőt talán a legjobban az összes korosztály közül. Sokuk órákat tölt egy szál magában – csak tévéznek vagy számítógépeznek, és ezt úgy fogják fel, mintha valami „divat” lenne. Hogyha van miből, akkor éljünk szingli életet és élvezzük is már. Közben pedig ezeket az embereket sanyargatja a legjobban a MAGÁNY.

 

S ezeket kiválthatja…

a válás vagy a külön költözés, amit sokszor a magány és a kudarc érzése követ. Általában a gyerekek szenvednek a leginkább, sokkal jobban, mint azt korábban gondolták. Egyes szakemberek szerint az elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek magányos felnőttek, mint mások.

 

A gyermekeiket egyedül nevelő szülőket is szokta gyötörni a magány. A gyereknevelés sok örömmel jár, de sok problémával is, melyeket egy egyedülálló szülőnek magának kell megoldania főleg, akinek a családjában egészen kicsi gyermek van vagy egy beteg. Őket nem lehet betenni a kocsiba, de egyedül sem lehet hagyni. Ezeket a gondokat tovább súlyosbítja a pénz hiánya. Az egyedülálló szülők különösen nehéz helyzetben vannak.

Az idősek még akkor is egyedül érezhetik magukat, ha a családjuk odafigyel rájuk. A rokonok és a barátok alkalmanként talán meg tudják látogatni őket. De mi a helyzet azokon a napokon, mikor ezek közel egyik sem történik meg? Vagy hetekben, amikor egyedül vannak?

 

 

Hogyan alakul ki a magány?

Először is az ember elveszíti az érintkezést a többiekkel. Hiába adja egy másik ember tudtára, hogy szereti, kedveli, hogy fontos a számára, a másik nem visszahat, tehát nem tud létre jönni a kapcsolat, kölcsönös „érzés”. Ezért van oly nagy jelentősége az apró vallomásoknak. Ha ezek nem kölcsönösek, ha valakinek az életéből hiányzik a gyengédség, ha úgy érzi, hogy nem tartozik senkihez, akkor kialakul a magány, amit még lehet orvosolni.

Aztán következnek rosszabbak, ha nem gyakorolhatjuk a befogadást, az elfogadást, ha nem adhatunk szeretetet egy másik embernek, vagy nem kaphatunk tőle, akkor elfelejtünk mosolyogni, mások pedig nem fognak mosolyogni ránk. Félszeggé válik a viselkedés, esetlenné a kézfogás, hiszen a magányos ember nincs hozzászokva az érintéshez. Változik a hangszín, az öltözködés, miközben folyamatosan csökken a bizalom. A magányos ember elveszti a hitét abban, hogy egyáltalán képes volna kapcsolatot teremteni. Akár mást, akár magát okolja valaki, mindenképpen elszigetelődik a többi embertől.

 

Később ez odáig fajul, hogy a kapcsolatteremtő és a befogadó képesség annyira elhanyagolódik, hogy nem hozható helyre. A magányos ember közömbössé, érzelemre képtelenné válik. Megpróbálja megérteni az eddigi életét, és komolyan szembenézni a valósággal. Ekkor úgy érzi, hogy igazán senkinek sem számít, minden mindegy, és ez az állapot életveszélyessé válhat. Bekövetkezhet az öngyilkosság.

 

 

Pár szót a dalszövegekről

 

Ezek a dalszövegek kevésbé ismertek, mivel rock, metál, punk, rap dalszövegek, ráadásul egy- két kivételtől eltekintve a kevésbé ismert zenekarok/ előadók szövegei. A rádióban nem vagy csak ritkán hallhatók ezek a számok, csakis interneten, CD-n vagy koncerten jutnak el a hallgatósághoz. Ezeket a zenéket jobban preferáljuk, átélhetőbbek, közelebb állnak hozzánk, ellentétben a médiából harsogó népszerű slágerekkel.

A dalok azt is igazolják, hogy sajnos, oly mindegy, hogy rocker, rapper, alternatív zenész, nő vagy férfi az előadó, a szövegíró, a magány, az egyedüllét ugyanúgy foglalkoztatja, nyomasztja. Van köztük ironikusan a szingli-létet éltető; kemény, nyelvi durvaságot is tartalmazó, a kapcsolati képtelenséget megfogalmazó dalszöveg. Akad szép szabályos rímeket, sorokat felvonultató, klasszikus formájú és szabad vers is. Egyik sem csak egy szép külső, amin belül egy üres tér van. Ajánljuk mindenkinek figyelmébe, hisz rengeteg olyan szám van, ami megindít, vagy mondjuk, a szövegével tudunk azonosulni. Ezek is azok, mégis “elhanyagoltak”. Igaz, teljes mértékben emberfüggő, hogy kinek milyen az ízlése, de azért mégis olvasson el valaki akár egyet a kötetben szereplők közül, és ne mondja, hogy egyik se tetszett, legalábbis valamennyire.

 

 

 

 

MARADÉKGYÁR: SEMMIBE KÜLDÖTT ÜZENET

 

Dalszöveg: Zemkó Zoltán

 

 

Hát mi ott leszünk mind!
Az állomáson megvárunk.
A magány tömött vonatára
kéz a kézben felszállunk.

Gonosz bolygón élünk,
egy őrült műhelyben.
Súlyos vasajtók csapódnak
a mámoros szívekben.

Mi vagyunk az egyedüllét
Szobrai, millió társsal,
mindig egyedül leszünk,
és mindig csak mással!

Te nem értesz, én nem értelek,
nem érünk össze soha.
Az idő néha összefúj,
és távozunk megkínozva.

S tudod, hogy ott lógnak
a kötelek a fákkal,
meg a véres pengék,
az éhes vénákkal.

Hát mi ott leszünk mind!
Az állomáson megvárunk.
A magány tömött vonatára,
kéz a kézben felszállunk.


 

ESTI KORNÉL:  EGYEDÜL

 

Szöveg: Lázár Domokos, Dodi
Itt lakom a városban,
A lüktetését megszoktam.

Ott vagy fent a szomszédban,
Ott fekszel, ott a sarokban,
De csak te vagy fent kettőnkkel,
Én itt lakom, idelent,

Egyedül…

Lecsúsztál az álmomba,
A teraszról a körútra.

Ott álltam a legvégén a csúszdának,
Úgy, mintha téged várnálak,
Úgy, mintha nem volnék itt lent

Egyedül…

 

HONEYBEAST: EGYEDÜL

Szöveg: Bencsik- Kovács Zoltán

 

Olyan bonyolult vagyok és olyan mély!
Csak én vagyok nekem a nagy regény,
És csúszok bele a sok hiányba,
De mehetek bármely irányba,

És nem horkol velem százöt kiló.
(De leszólít folyton minden tahó).
Ha sírok az esőben titokban,
Még olyanom sincs, akivel megosszam.

Csak azért vagyok, hogy nekem legyen jó!
És az boldogít, ami nekem való.
Tangózhatok a tilosban,
És nem érdekel, hogy mindenki szembe rohan
Olyan jó…

Egyedül – egyedül élek a világban, erre vágytam!
Egyedül – én nem bajlódok a babákkal meg a családdal!
Egyedül – illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal .
Egyedül…

Van némi gondom az evéssel,
Zabálok, vagy beérem kevéssel.
És nézd, milyen szépen lefogytam!
Csak néha nyüszítek a sarokban.

Ha öreg leszek, meglesz mindenem.
De nem fogja meg senki  a ráncos kezem.
Van iPhone-om, meg trendi iPhone-tokom!
De nem lesz unokapuszi a májfoltokon.

És nem érdekel, hogy nekem legyen jó.
És nem boldogít, ami nekem való.
És nem szambázom a tilosban.
És nincs mellettem senki, és nincs aki szembe rohan
Nem is jó…

Egyedül – egyedül élek a világban, erre vágytam.
Egyedül – én nem bajlódok a babákkal meg a családdal.
Egyedül – illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal .
Egyedül – én nem bízom már többé másban, meg a csodába

 

MANÖKKEN PROLETARZ:
AUTOMATIKUSAN

Dalszöveg: Kerekes Sugárka

Automatikusan benyomom a gombot
Sármos félistenek vonulnak előttem
Megjelennek…

Hagyjad, úgyis tudom, mákos tészta
rizzsel
Én ezzel lázadozom, hogy nem kelek fel Csak ha érdekel…

A háború ilyen, hogy vannak vesztesek
Ha könnyeim nyelem, az nem számít
Hogy hallottál rólam és láttad is a nevem
Amíg el nem kísérsz az utcáig

Erősen fogd a kulcsot, mormolj varázsigét Közben meg nyomd a gombot, szorítsad más kezét
Hogy le ne csússz, az egész

Társadalom szurkol, ahol már mérik is
Álmatag fiatalok, vár az ingyen ebéd…
Liftajtó nyílik szét

Hogy elvigyen téged és ne kelljen félned
Magányod tágas csarnoka véd
Adj neki nevet, a sarokban helyet
Bekucol néhány borzas veréb
Robotokkal lakom A házban egy ablakon
Fülemre szólamot
Gépesített galambot
És azt hiszed, hogy rossz lesz, de jó lesz

Ha az újságot is kiolvastad
Megcsinálom majd neked a szódát
És felhangosítom a rádiót
Elvigyen téged egy távoli múltba
S be voltál rúgva, hogy érezzél újra
De legalább éltél, kicsit reméltél
S legalább féltél volna már…

A háború ilyen, hogy vannak vesztesek
Ha könnyeim nyelem, az nem számít
Hogy hallottál rólam és láttad is a nevem
Amíg el nem kísérsz az utcáig
Robotokkal lakom
A házban egy ablakon
Fülemre szólamot
Gépesített galambot

 

 

ROAD: FOJTS MEG A SÖTÉTBEN!

Szöveg:Molnár Máté

Szeretni sosem tudtam igazán,
Vagy ha igen, csak magamat.
Nincsen szívem, de ez már így is marad.

Szeretni téged úgy lesz erőm,
Ha elaltatsz újra engem.
Ígérd meg, és én a karjaidba fekszem.

Szeretni, mondd mit jelent!
Van-e olyan, aki ezt érti?
Ha nem vagy nekem, mi a fasznak élni?

Elaltat a pillanat,
A szemed ringat ,érzem.
Így a jó, kérlek, soha ne hagyjál ébren!

Hazudj még!
A dallamok sohase tiszták,
De az éhes füleim isszák.
Kezdd újra, ha véget ér!

Szeress még!
És ha elfogysz az ölelésben,
Halkan fojts meg a sötétben!
Legyen végtelen nekem az éj!

Szeretni újra nincs most erőm,
Ölni meg még nincsen kedvem.
Túl korán van még, kicsit visszafekszem

Szeretni engem tudnál-e úgy?
Ahogy egyszer én szerettem.
Két karodban nézd mivé lettem!

Elaltat a pillanat,
A szemed ringat, érzem.
Így a jó, kérlek, soha ne hagyjál ébren!

Hazudj még!
A dallamok sohase tiszták,
De az éhes füleim isszák.
Kezdd újra, ha véget ér!

Szeress még!
És ha elfogysz az ölelésben,
Halkan fojts meg a sötétben!
Legyen végtelen nekem az éj!

 

LEANDER KILLS: KETTEN EGYEDÜL

Dalszöveg:Köteles Leander

 

Vártam a világosságot
Kerestem fényben, fűben, fában
Istenekben.
Melyikőtök hall meg engem?
Én csak élni szeretnék,
És nem túlélni!
Mocskos a lelkem,
Mocskos minden.
Templom a testem.
Elmegyek innen!
Elmegyek innen!
Többé nem félek,
És élek!
A világ gyönyörű!
Ketten egyedül…

És ez is el fog múlni,
És bármikor eltűnhet,
Mert ma van az, amiről azt hittem,
hogy most már “jó lesz”!
Többé nem félek,
És élek!
A világ gyönyörű!
Ketten egyedül…
Az igazság odaát van.
Ott megtalálsz majd.
Megtalálsz, az istenek álmaiban,
A csillagok poraiban.
Az igazság odaát van,
Ott megtalálsz majd,
Megtalálsz majd.

Többé nem félek,
És élek!
A világ gyönyörű!
Ketten egyedül…

Többé nem félek,
És élek!
A világ gyönyörű!
Ketten egyedül… 

SALVUS: KETTEN EGYEDÜL

Dalszöveg: Pötörke Zoltán

 

Sokszor csak ülünk egymással szemben
Várjuk, hogy megérjen bennünk,
Vadul tombol a fejekben,
amit szóvá kéne tennünk.
Az akarat gyenge, és visszatart,
így biztosan elkerülhetünk
Minden vihart.

Kezdetben elhitettük magunkkal,
ami nem jó, majd változik.
Később legyintünk az egészre,
az idő ellenünk dolgozik.
És csak ülünk egymással szemben,
nem értjük mi zajlik bennünk.

Csak pislákol a fejekben,
amit szóvá kéne tennünk .
Az akarat gyenge, és visszatart,
így elkerülünk minden vihart.

Ez egy álló háború közöttünk,
külön békét kell ma végre kötnünk.
Fájdalmat okozni fáj,
de néha mégis muszáj.
Nem leszünk ketten egyedül ezután.

És hányan ülnek egymásnak háttal,
akik bevallani már félnek:
Nem egymásért, nem egymással,
hanem egymás ellen élnek.

Ez egy álló háború közöttünk,
külön békét kell ma végre kötnünk.
Fájdalmat okozni fáj,
de néha mégis muszáj.
Nem leszünk ketten egyedül ezután.

Az akarat gyenge,és
visszatart, elkerülök
minden-minden vihart .

Ez egy álló háború közöttünk,
külön békét kell ma végre kötnünk.
Fájdalmat okozni fáj,
de néha mégis muszáj.
Nem leszünk ketten egyedül ezután!

 

 

HALOTT PÉNZ: MÁSHOGY NÉZTÉL RÁM

Dalszöveg: Marsalkó Dávid

Minden más volt régen,
Máshogy néztél rám.
Jobban hittél abban,
amiben én ritkán.

Az ágy közös még, de az agy már nem.
Ha balra mennék, te balra nem.
Az ágy közös még, de az agy már nem.
Ha jobbra mennék, te arra nem.
Már viszolyog a holnap, hogy hogy legyen.
Mit keresek én veled még egy helyen?
Hol találom a szót, ami kell nekem?
Miért vagyok egyedül,mikor lefekszel velem?
Az ágy közös még, de az agy már nem
Az ágy közös még, de az agy már nem.
Ha jobbra mennék, te arra nem.
Már más érdekel, már mást néznék.
Már máshogy érzek, már másképp rég.
Pedig nem hibáztunk, csak valahogy elmúlt.
Egymás mellett valami elmúlt.

Minden más volt régen.
Máshogy néztél rám.
Jobban hittél abban,
amiben én ritkán.

 

A zár közös még, de a kulcs már nem.
Valakivel vagy, de már nem velem.
A zár közös még, de a kulcs már nem.
Valakivel lennél, de nem velem.
Még nevetünk egyet, bár nem tettük rég.
Így válik ma ketté a föld és az ég!
Már úszik a köd be az ablakon.
Hogy lehetnék otthon, hol nem lakom?
A zár közös még, de a kulcs már nem.
Valakivel vagy, de már nem velem.
A zár közös még, de a kulcs már nem.
Valakivel lennél, de nem velem.
Még nevetnénk egyet, de nem tudunk.
Miért villan a vaku, mikor elfutunk?
Most menekülj el, amíg elbújok!
Most menekülj, mert én nem tudok!

 

Minden más volt régen.
Máshogy néztél rám.
Jobban hittél abban,
amiben én ritkán.

 

Annyi volt ,amit te adtál nekem.
Annyi volt, amit te adtál nekem.
Annyi volt, amit te adtál nekem.
Annyi volt, amit te…

 

Annyi volt, amit te adtál nekem.
Annyi volt, amit te adtál nekem.
Annyi volt, amit te adtál nekem.
Annyi volt , amit te…

 

Az ágy közös még, de az agy már nem.
A zár közös még, de a kulcs már nem.

 

DEPRESSZIÓ: ÉJSZAKA EGYEDÜL 

 Dalszöveg: Halász Ferenc

Újabb éjszaka vár,
És megnyugszik a határ.
Testem a várt kényelem.
De elmém száguld velem.
Játszom az őrültet,
Vagy igazi őrült lett
Minden ember már?
Hol van a határ?
Ismét rendbe teszem
A lelkem és az eszem,
De ha nem megy, indul a harc,
Amíg jobb nem lesz az az arc,
Aki itt van a tükrömben,
Börtönőr a bőrömben,
De elmém felszabadul
Békül és vadul!

Ahogy egy új nap a végéhez ér,
Talán rájössz majd, hogy miért
Teszed a dolgod, az úton jársz,
Egy boldog élet ízére vágysz!

Ahogy egy új nap a végéhez ér,
Talán rájössz majd ,hogy miért
Teszed a dolgod, az úton jársz,
Egy boldog élet ízére vágysz.

Vársz.
Vársz.
Egy boldog élet ízére te is úgy vágysz!

 

 

SCREW: ÁTÖLEL A MAGÁNY

Dalszöveg: Screw (Gyursó Roland)

Verze.1

Elkönyvelnek olyannak, kit talán én sem ismerek.
Gyakori a pillanat, hogy már nem tudom, mit tegyek.
Az idő pereg, ami kerek, megváltozik hirtelen,
de van, mi marad ugyanúgy, mi nem kéne, hogy így legyen.
Színlelem, hogy happy minden, nem érdekel az, hogy fáj.
Célok, álmok várjatok! Ritka, ha nincs akadály.
Stabil léptek kellenek, járj ott, hol a szellemek!
Törj ki a magányból! Ha ez álom, netán keltsetek!
Alig lépek egyet, a második máris bizonytalan.
Nincs pozitív tényező, minden rossz is indoktalan
Zúdul rád, mint az eső. Hol van az az illető?
Lágy szellő, mi tart álmomban, testemben már nincs erő.
Miért lelek? Miért megyek? Haladok a síneken!
Hiányzik a személy, aki pótolja a szívemen
a rést, azt a részt, üressége felemészt.
Egyedül túl nehéz, értelmetlen az egész.
Kihűlt szívem, nem tudom, mi lobbanthatná fel,
Hisz nem kapta meg túl rég már az érzést, ami kell.
A múltja miatt lesz az ember azzá, ki a jelenben,
az álmok és az emlékek mi meghatároz, ellenben
más jellemben vagy szerepben álld meg mindig a helyed!
Kritikus helyzetekben ne veszítsd el te a fejed!
Ha elvész, ha nincs már, akkor fogod fel.
Egy pofon kell, hogy észrevedd hogy mit vesztettél el

 

Ref.:/

Átölel a Magány, dermesztő a tudat,
Nem tudom, hogy később, ki mutat nekem utat.
Félek, már halvány rég az én regényem,
Lassan de biztosan, azt érzem, hogy végem..

 

 

DEPRESSZI: JÖN A REGGEL                                                              

Dalszöveg: Halász Ferenc

 

 

Az álom oltalmára,
bízom elmém.
Elterelném
a gondjaimról figyelmem.
A világ terhét cipelnem,
ma már nem kell,
de jön a reggel.

Megint ébren töltöm,
az éjszakát, és felöltöm
a béke pajzsát.
Az örök hajszát
megállítja az este.
Aki a vesztemre lesne,
ébredésig lerázom.
Átölel, akire vágyom!

A megbocsájtható bűn a határ.

Sosem lépek át rajta!
Ha a szeretet édes otthona vár,

Szelíden óv a karja.
A tudat szárnyal, ha van, aki ért,

Nem riaszt a magasság.
A küzdelem szebb, ha van akiért,

Ez nekem az édes szabadság!

Elég voltam mára,
az álom oltalmára,
bízom elmém.
Elterelném.
a gondjaimról figyelmem.
A világ terhét cipelnem,
ma már nem kell,

de reggel
a harci kedvem velem kel.

Szárnyakat ad, ha van, aki ért
A küzdelem szebb, ha van, akiért.

 

Szövegek: http://www.zeneszoveg.hu/

 

Köszönjük a segítséget, és a hozzájárulást az előadóknak, illetve mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a mű elkészüléséhez.

Külön köszönet a Salvus, Esti Kornél és Maradékgyár bandáknak a pontos szövegekért és a dalszövegírók megnevezéséért.

 

Szövegeket válogatta:

Adelmayer Bence

Bögehold Dorián

Szász Gergő

 

Szerkesztette:

Adelmayer Bence

Bögehold Dorián

Szász Gergő

 

 

Alapértelmezett
Novellaelemzések

Gyásztól való félelem Spiró György: Apámmal a meccsen című novellájának elemzése

Spiró György Álmodtam neked című kötete először 1987-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában. A novelláskötet érdekessége, hogy akár önéletrajzi regényként is olvasható, hiszen a szerző születésétől kiséri a felnőtté válásig hőse, azaz önmaga sorsát.

E kötet talán egyik legfontosabb írása Az Apámmal a meccsen, ami eredetileg kisregénynek készült. A cím személyt és eseményt jelöl, ugyanakkor félrevezető, hiszen a jelölt téma nem a legfontosabb eleme a történetnek.  A címnek nincs jelképes értelme, mivel csak egy focimérkőzésen vannak apa és fia, és beszélgetnek. A mű olvasása során a cím értelmezése megváltozik, mivel először azt hinnénk, hogy egy egyszerű objektív nézőpontú novelláról van szó, de kiderül az első pár sorból, hogy közel sem a meccs lesz a középpontban.

Legfőképpen a lélektani novellák közé sorolható, mivel erős érzelmeket vonultat fel a szerző a fiú szemszögéből, aki folyamatosan az apja arcába akarja mondani, hogy az apa meg fog halni, viszont megpróbál küzdeni ez ellen. Próbálja elterelni gondolatait apja betegségéről és bekövetkező haláláról, de csak erre tud gondolni. Belső monológjaiból derül ki, mennyire irtózik a betegségtől, hogyan gondol az apa halálára, azt ezt követő öröklésre. Ugyanakkor én-novellának is nevezhető, hiszen a történet béli fiú maga az író, a narráció egyes szám első személyű. Az elbeszélő művektől megszokott múlt idejű történetmesélés helyett jelen idejű eseménysort olvasunk, melybe beleszövődik a múlt az emlékek felidézése által és felsejlik a jövő. A történetmesélésben kiemelt szerepe van a hely-és időjelöléseknek. Szinte a tényirodalomhoz hasonlóan megkapjuk a stadionba vezető útvonalat. Nem adja meg a szerző az évet, ezt a mérkőzés adataiból következtethetjük ki, de a hónap, nap: „Június tizenhárom”. jelölésével indul az egész, mint egy naplóbejegyzés. Az idő fontos tényező, ezt jelzi az időhatározók, időre utalások sokasága. A narrátor egyes szám első személyben beszél, Spiró saját átélt élményeit mondja el. A narráció jelen idejű, holott a szerző emlékeit meséli el.

A kezdés in medias res: a fiú apját kiviszi a Magyarország – Svédország focimérkőzésre, a két főhős az autóban ül és a Dózsa György úton a Népstadion felé tartanak. A fiú teljesen tisztában van apja betegségével. Az  első pársoros párbeszédből derül ki, valószínűleg ez a legutolsó rangadó, amit az apa  láthat, mert a rákkal küzd, s  mintha tudomást se venne halálos betegségéről, teljes nyugodtsággal beszél fiával. Az elbeszélőben erős érzelmek kavarognak, a gyászon, az apja halála utáni életen gondolkodik. Abban reménykedik, hogy legalább egy kis öröm lesz még apja életében, és a nemzeti válogatott kijut a világbajnokságra. Sajnos ez nem így történik, apja arcán látja a csalódottságot, ő maga is kissé szomorú, de nem az elvesztett rangadó, hanem apja csalódottsága miatt. A meccs után elgondolkozik azon, hogy lehet miatta fog meghalni az apja, mert tinédzser korában mindig is a halálát kívánta. Folyamatos rossz érzés fogja el, de már várja apja halálát, hogy mind a ketten megszabaduljanak a szenvedéstől.

A történet bonyodalma akkor kezdődik, amikor is a fiú elkezd elgondolkozni azon, hogy mi lesz vele, ha apja meghal, a stadionból vajon kinek él még az apja, és hogyan is lehet apa nélkül élni. A kibontakozás alatt is szintén apja haláláról gondolkodik, de itt már konkrét terveket állít fel arról, hogy hogyan is fogja elviselni a halálát, és a gyász alatt mit fog hordani. A tetőpont akkor következik be, amikor az apja arcába akarja ordítani azt, hogy meg fog halni, mivel halálos beteg, de visszafogja magát, és elkezdi elterelni figyelmét más dolgokkal. Ezek után is folyamatosan apjára figyel, csak rá tud gondolni. A végkifejlet alatt már otthon vannak, egyikük sem tud aludni. A konyhában találkoznak, majd teljesen tárgyilagosan kezdenek beszélgetni az aznapi történtekről, mintha tudomást se vennének az apa rákos megbetegedéséről.

A történet kevésbé eseménydús, lassú.  Vontatott az elején. Részletesen leírja a szerző, hogy hogyan is érnek oda a stadionhoz, mi történik. A mérkőzés közben ténylegesen lehet érezni a rangadó hosszúságát, legfőképp a párbeszédekből. Sokszor szünetek vannak közöttük, ilyenkor a fiú elgondolkozik. Részletesen leírja mik is történtek, a legapróbb részletekre is figyelt a szerző, hogy igazán ki tudja fejezni az idő múlását.

A helyszín szintén konkrétan meg van határozva, a szerző pontosan leírja hol is van a meccs, még azt is, hogy hol ülnek. A helyszínek nem ugrálnak, egymást folyamatosan követik, az író végigkíséri a szereplőket, hogy hova tartanak. Egy álma jelenik meg a fiúnak, amikor is apjával egy érdekes kórteremben vannak, és nézik, ahogy egyre jobban és jobban összemegy. Végül kerti törpe méretű lesz.

A fiút nem igazán mutatja be külső jellemvonásai alapján, leginkább belső tulajdonságait ismerjük meg, és a benne lakozó érzelmeket. Egy egyszerűen kinéző, átlagos férfiként lehet rá gondolni, mivel sok mindent nem tudunk meg róla.  Az apát leginkább tárgyilagosan, külső tulajdonságai alapján írja le a szerző. Haja majdnem teljesen ősz, a besugárzásoktól még nem hullott ki a haja. Orrán baloldalt apró duzzanat, kiskorában kivakarta a bárányhimlőjét, abból maradt vissza. Fülei szétállnak. Az ujjai tömpék, vaskosak, tapintásuk meleg. Zakó van rajta a meccs közben. Rövid ujjú, áttört inget visel, szíve felett egy zseb, benne zsebkendővel. Apjáról belső tulajdonságok nem jelennek meg igazán a műben, feltételezhetően egy nyugodt ember, mivel halálával sem igazán törődik, nem idegeskedik rajta.

A hősöket leginkább a cselekmények és a párbeszédek határozzák meg, mind a jellemüket, mind a küllemüket. A fiúnak leginkább a belső tulajdonságait mutatja be a szerző, míg az apának szinte csak a külső tulajdonságairól tudunk meg dolgokat.

A történet látszólag egy szálon fut, elbeszélő és párbeszédes részek váltják egymást. Lineáris, minden cselekmény a másikat logikusan követi. Ugyanakkor a fiú gondolataiban megjelennek a múlt emlékei és felrémlik a jövő, ezek a belső monológok, gondolatok, álomidézés „törik meg a sztorit.” De valójában ezekben a „kitérőkben” van a lényeg: a főhős gondolatai apjáról, emlékei, rettegése a haldoklástól, betegségtől, az, hogy igazából sem kibeszélni, sem feldolgozni nem tudja mindazt, ami benne zajlik.

A novella hangneme erősen közvetlen, az arcunkba dobja a szerző azt, hogy az apa halálos beteg. Az egész komoran, és nyomasztóan van felvázolva, megmutatja milyen is egy olyan családban lenni, ahol a család egyik tagja haldoklik.

Főbb motívumai: az idő, az apa betegsége, a fiú irtózása a haláltól, a ráktól, a kimondás, a valóban fontos dolgok megbeszélésének képtelensége.

A nyelvezete alapvetően köznyelvi. A meccs leírásakor ez a nyelvezet keveredik a futball szak szavaival, a sportújságírásra jellemző kifejezésekkel. A helyszín és időpont megadásoknál szinte újságírói pontosság jellemzi.

A cím alapján egy egyszerű, tárgyilagos novellára számít az olvasó, ami egy sima mérkőzésről szól. A mű olvasása közben viszont rádöbben arra, hogy itt sokkal többről van szó. Egy valós, nyomasztó helyzettel áll szemben. Komoly érzelmeket felvonultató, szívenütő történet.

Alapértelmezett
Némafilm

Diák 7köznapok

Csapatunk néma filmet készített, mely a következő linken tekinthető meg https://www.youtube.com/watch?v=KkC8-OHT0tc&feature=youtu.be

Illetve a filmhez felhasznált idézetek, forrásmegjelöléssel:

http://www.lackfi-janos.hu/tragar-beszed/
Lackfi János- Trágár beszéd

Trágár szavakat használ,
éppen ezért megintem!
– üzenőmbe ezt írták,
bár nem igaz szerintem.

http://koltogeto.blog.hu/2013/11/04/ver_rosszalkodasok
Lackfi János- Vér

Szünetben, a lépcsőn
mindig nagy a tülekedés,
mert sokan igyekeznek lefelé,
és egymásnak ütköznek,
és lökdösődnek, ordibálnak

https://verspatika.wordpress.com/2008/03/15/lackfi-janos-veletlen/
Lackfi János- Véletlen

Kukisali parival
az étrendem
koviubi pörivel a kedvencem
lekipali csokival jaj vétkeztem

http://www.lackfi-janos.hu/foldreszek/
Lackfi János- Földrészek

Az Évinéni technikát tanít,
de hát egy Évinéni nekem
ne tanítson technikát,
fordítva fogja a fogót,
a lemezvágót, a kalapácsot,
még akkor is, ha nem.

http://www.lackfi-janos.hu/kovuletek/
Lackfi János- Kövületek

A sulipadban az a jó,
hogy mindig máshova ültetik az embert,
és mindenhol végig lehet tapogatni
a padnak az alját, tele van ragasztva
rágómaradékokkal

Alapértelmezett
Könyvajánlók

Sárközi László: Csikágó

Típusa: Szépirodalom/ Kortárs/ Kortárs versek
Formátum: PDF
Nyelv: Magyar-HU.
Dátum: 2007-06-19
Keletkezés ideje: -Ismeretlen-

Kiadja a Mercator Stúdió
Jogok:

http://www.europeana.eu/rights/rr-f/
Sárközi László: Csikágó – 49 oldal/365 KB, formátum: PDF

ELÖLJÁRÓSZÓ
Ez a vers Budapest két belső kerületében, a hetedikben, és a nyolcadikban játszódik, amit a pesti köztudat egyszerűen Csikágó-nak hív.
( Sárközi László elöljárószójából egy részlet)

Ciklusokra ossza a könyvet. Maga a könyvet minden olyan ember használhatja, aki Budapesten vagy Vidéken él. A mű maga megmutatja, hogy igazából is milyen egy nagyvárosi élet, beletekint a „mélyébe” sűrűjébe.
Szerző stílusa szókimondó, több olyan szó is megfordul a költeményben, ami káromkodás vagy nem kulturáltan van megfogalmazva. Ennek ellenére minden szava igaz, és látszik, hogy nem egy egyszerű turista szemszögből látja a belvárost, hanem aki több éve lakik már ott vagy több éve élne benne ebben.
Könnyen olvasható a verses szerkezete miatt. Terjedelme 50 oldalban kimerül, tehát aki nem nagyon szokott olvasni annak sem egy nagy vállalkozás, kihívás. A versszakok 14 sorosak, rövid, rímes versszakokból áll, ami megint megkönnyíti az olvasást.

A mű és a szerző gondolkodás menete teljes mértékben tetszett, hogy szókimondó, nem mellé beszél, se nem körül írja. Igazából nincs olyan része, ami nem tetszett volna, minden, ami benne van, az hogy verses gyorsan lehet haladni, az hogy nem is hosszú de „tömören” fogalmaz, az hogy 1 „rész” 13 sorból áll.
Szerintem mindenkinek mondott valami újat még ha a belvárosban is élünk és nagyjából képben vagyunk, hogy mi folyik a kerületekben az utcákon a belvárosban.

Szász Gergő
Gyál 2016. – Március 19

Alapértelmezett
Könyvajánlók

Palkovics György: SMS Szerelem

A szerző 1949. április 19-én született Felső Kakpusztán. 2010-ben kezdett el írni, mindössze öt könyve jelent meg eddig.

SMS szerelem című műve az Andron Könyv Kft. kiadásában jelent meg 2014-ben.

A borító Tabák Miklós munkája. A könyv külsőre is  nagyon igényes, már a borítón látszik, hogy ez nem egy átlagos könyv, hanem tényleg SMS-ből fog állni a  szöveg jelentős része.

A rövid könyv összesen 10 fejezetre oszlik, ebből három nem igazán ad hozzá semmit a történethez. Érdekes és egyéni formában van írva a regény, leginkább SMS-ekből áll. Könnyen olvasható, bármikor fel tudtam kapni, és olvasni belőle egy pár oldalt. Élvezetes olvasni, látszik, hogy valamilyen szinten a fiatalokat is próbálta megcélozni az író a művével.

A művet leginkább 14 év felettieknek ajánlanám. A fiatalabb olvasók néha elmosolyodhatnak azon, hogy milyen stílusban írja az író az SMS-eket.

Valamilyen szinten meglátszik, hogy az író nem a mai fiatal generációba tartozik, mivel sokszor érdekes SMS-eket olvashatunk, de ezeken könnyen át lehet siklani. Összességében egy nagyon élvezhető könyv.

 

Bögehold Dorián

Budapest, 2016. március 19.

Alapértelmezett
Könyvajánlók

Kárpáti Tibor: Csillagzápor

Kárpáti Tibor 1978-ban született, és mindössze 29 éves volt, mikor ezt a verses kötetét kiadta.
A kötet 2007-ben került kiadásra, kiadója a Mercator Stúdió.

A szerző két ciklusra osztva közli verseit. Az első ciklus az Álomidő címet kapta, ennek első verse a kötet címadó verse is. A második ciklus Az elátkozott kobzos, a ciklus címadó versével indul. A kötetben különböző hosszúságú és versformájú költemények olvashatóak. Leginkább a 15-16 év felettiek számára lesz majd érdekes, mivel egy verses kötetről beszélünk, nem egy regényről, vagy bármilyen más elbeszélő költeményről, amihez már hozzászoktak a fiatalok.
Aki már olvasott verses kötetet, annak nem fog meglepetést okozni a feldolgozási forma.

Viszonylag rövidebbek a versek, könnyen érthetőek, tehát ha valakinek nincs sok ideje, de mégis szeretne valamit olvasni, vagy esetleg érdeklik a versek, akkor nyugodtan ragadjon magához egy példányt ebből a műből.
Mikor a kezembe került ez a kötet, számomra is furcsa volt a megszokott könyvek felépítésétől való eltérés, de hamar sikerült hozzászokni.
Én élveztem ezen mű olvasását.

Adelmayer Bence
Budapest, 2016. március 19.

Alapértelmezett